Az iszkémiás hipertónia kialakulásának oka
Tartalom
A betegség tüneteinek, valamint rövid és hosszú távú következményeinek megértésére törekvő, a világjárvány kezdete óta folyamatosan zajló kutatásoknak, és a globális szinten közel millió fertőzött3 kezelése során szerzett tapasztalatoknak köszönhetően azonban egyre többet tudunk meg a betegségről, annak lehetséges lefolyásairól, szövődményeiről.
A szervezők a nyári időszak lehetőségeit kihasználva kampányt szerveznek a súlyos következményekkel járó gutaütés megelőzésére.
Facebook megosztás Twitter megosztás Elküldöm emailben astronet. A stroke köznyelvi elnevezése, a szélütés, gutaütés jól utal az agyban lezajló eseményre.
Gyakran nevezik agyvérzésnek is, noha csupán az érintettek ötödénél történik ténylegesen agyállományvérzés. A stroke a harmadik leggyakoribb halálok világszerte.
Tavaly hazánkban 18 ezren hunytak el agyérbetegség következtében. Becsült adatok szerint jelenleg ezer szélütést elszenvedett és még életben lévő beteg él közöttünk.
Lényege azonban mindig azonos: az agy vérellátásában zavar következik be, ezért az érintett terület idegsejtjei nem jutnak megfelelő mennyiségű oxigénhez és tápanyaghoz, emiatt az idegsejtek károsodnak vagy elhalnak, ezért maradandó károsodás jelentkezik a az iszkémiás hipertónia kialakulásának oka idegrendszer működésében.
A stroke két fő típusát különböztethetjük meg aszerint, hogy milyen folyamat idézte elő.
Magas vérnyomás, alacsony pulzus - betegséget jelez?
A másik esetben állományvérzés következik be, ez a vérzéses stroke. Az iszkémiás stroke négyszer gyakoribb, mint a vérzéses stroke. Az iszkémiás stroke-ot rendszerint figyelmeztetőjelként ún.
TIA átmeneti iszkémiás esemény előzi meg. A tünetegyüttes a stroke-hoz hasonló, általában néhány percen belül megszűnik.
Szűrővizsgálatok a hipertónia világnapján
A vérzéses stroke többnyire hirtelen lép fel, fejfájással, hányással-hányingerrel, tarkómerevséggel kísérve. Az orvosnak azonnal el kell döntenie, hogy mely típussal áll szemben, mert mind az életkilátások, mind az alkalmazandó terápia eltér a különböző esetekben.
Több tényező ismert, amely a szélütés kockázatát növeli. Mindenekelőtt az érelváltozások kialakulásának csökkentésére hívnánk fel figyelmüket, hiszen a stroke-események túlnyomó többségében érelmeszesedés áll a háttérben.
Mi lehet az összefüggés hátterében?
A magyar betegre sajnos jellemző, hogy több rizikófaktor egyidejűleg van jelen. A közhiedelemmel ellentétben a stroke nem csak az idősek betegsége — bár az életkor előrehaladásával a bekövetkezés valószínűsége nő —, bármely életkorban kialakulhat.
Kockázatát az érfalak károsodása és az emiatt kialakuló más szív- és érrendszeri szövődmények növelik. E rizikótényezők és szövődmények szinte minden magas vérnyomásban szenvedőnél kimutathatók.
A stroke-os betegek több mint kétharmadának magas a vérnyomása.
A magas vérnyomás ugyanis felgyorsítja az aortaívben és az az iszkémiás hipertónia kialakulásának oka ellátó nyaki nagyerekben az érelmeszesedést, megbetegíti a kisereket, elősegíti a szívbetegségek kialakulását. A kórosan emelkedett vérnyomás az agyérbetegségek rizikóját szeresére növeli.
Az isémiás szívbetegség
A stroke egy olyan betegség, amely alattomosan, tünetek nélkül vérnyomás reggel magasabb, és súlyos következményekkel is járhat: tíz, szélütésen átesett beteg közül kilenc soha nem lesz képes úgy élni, mint az agyi érkatasztrófa előtt. Ennek bekövetkezte súlyos terhet ró az érintett családjára és környezetére, pedig a probléma az esetek jelentős részében megelőzhető lenne, hiszen a stroke kialakulásának kockázata a magas vérnyomás megfelelő kezelésével jelentősen csökkenthető!
A hipertónia megfelelő kezelése az egyik legbiztosabb módszer a megelőzésére, hiszen mindösszesen 2 Hgmm-nyi vérnyomáscsökkentés már 10 százalékkal mérsékli a kockázatot!
